16. hét

Csodálatos hetem volt... András érzékeny oldala ismét megmutatkozott a hétvégén... Éppen takarítottam, és ha én takarítok akkor Zorán üvölt nálunk... András is szereti a zenéjét, vígan pörög és futkározik közben.  Egy romantikus csendes andalító számnál (sajnos nem tudom melyik volt az... :( )András a következő észrevételt tette: " Anya, olyan szép ez a dal, mintha összebújnánk..." Anyai szívem rögvest tele lett gyengédséggel és boldogsággal.... Ezek a percek azok amik a legértékesebbek  az életemben... na meg persze más is... például mai napon azaz március 17.-én terhességem 16.2 napján megmozdult a kis barackom. Egyértelmű jelét adta annak, hogy Ő van nekünk, él és virul és családunk része. Igaz Ő már a harmadik gyermekem akit érezhettem a méhemben, mégis ez az élmény  mindig váratlan és gyönyörű.

Annak idején olvastam én mindenféle hasonlatot arra, hogy milyen érzés a magzatmozgás: hasonlították lepkeszárnyak lebbenéséhez, angyalok simogatásához és minden ehhez hasonló romantikus dologhoz én azonban teljesen másnak érzem. Evelin lányom annak idején éppen akkor mozdult meg amikor egy meleg nyári napon vígan fagylaltoztam az  autóban ülve egy parkolóban, miközben apa a barátjával beszélgetett fontos férfias dolgokról...  Pici magzatom jól megijesztett, mert úgy éreztem, hogy a gombóc kipottyant a tölcsérből és a hasamra esett.  Félve néztem a ruhámra, de ott nem volt semmiféle fagylaltgombóc, sőt folt sem esett... gyorsan leellenőriztem a tölcsér tartalmát is, ami megerősített abban, hogy nem történ semmi.... ekkor esett le, hogy de bizony történt valami...  a gombóc bizony megmozdult, csak nem a tölcsérben hanem a méhemben... ujjongva ugrottam ki a kocsiból, és a férfiak szavába vágva meséltem el a NAGY hírt. Ők annyira nem voltak meghatódva... zavartan néztek rám... honnan is tudhatnák milyen élmény ez!

Magzatom lassan félidős, és nekem még mindig nincs beutalóm vérvételre.  Az aktuális 16. heti AFP-ről már nem is beszélve. Hiába mondtam eddig, hogy le van ejtve az egész, mégis aggasztott a dolog... egy isteni szirkra beugrott: fel kellene hívni talán a terhesgondozót, több ötletem nem lévén tárcsáztam őket és elpanaszoltam kálváriámat.  Rókai doktornővel beszéltem, aki megnyugtatott, hogy nyugodtan menjek a terhesgondozóba és kapok beutalót.... a fene egye meg, hogy erre nem gondoltam hamarabb és a fene egye meg a nőgyógyászt, a védőnőt és a háziorvost, hogy egyiksem ajánlott ezt a lehetőséget... mindegy kértem időponott, jövő héten ott leszek...

15.hét

Végre valahára ma megtaláltam a levelet a postaládában, amit már annyira vártam: nevezetesen a Toxoplazmózis teszt eredményét. A lelet negatív eredmény mutat mind az IgM és az IgG tekintetében. Gyorsan internetre pattantam, mert már elfelejtettem, hogy mit is kell, hogy jelentsen  mindez nekem. A toxoplazmózisról, már írtam korábban, és a HOL? fülecske alá be is tettem egy tök jó oldal linkjét ahol kivesézik ezt a parazitát és az általa okozott gondokat.

Szóval a leletem magyarra fordítva : Az  IgG:  negatív  azt jelenti, hogy még életben nem találkoztam eme élőlénnyel. IgM : negatív, vagyis friss fertőzés sem áll fenn. . Hát ennek most örülnöm kéne, de azért boldogságom még sem felhőtlen tekintettel meglévő macskánkra, aki előszeretettel az én ölemben akarna aludni, és velem akarna csak játszani, mintha érezné, hogy nem kéne....Azért is csodálkozom, mert világ életemben volt macskánk, puszilgattuk, nyaggattuk őket állandóan, mégsem kaptam el a fertőzést... 

Mindenesetre úgy döntöttem, hogy amikor a 18-19. hét környékén újra ellátogatunk az Istenhegyi klinikára, hogy betekintést nyerhessünk  magzatunk méhen belüli életébe, majd kérek újra egy vizsgálatot, hogy időközben nem történt-e változás. Úgy érzem, hogy ha van arra mód, hogy  a toxoplasmosis okozta csúnya rendellenességeknek elejét vegyük, akkor azt meg kell tenni. És 4000 Forint nem pénz érte... 

Ezen a héten akadt egy kis gondom.... 

Életem párjával elmentünk egy hipermarketbe (direkt nem írom melyikben, mert nagyon utálom, és csak akkor megyek oda, ha anyuéknál járunk, mert nagyon közel van hozzájuk) csak egy liter tej kell és már megyünk is alapon. Eléggé kellett már pisilnem, de nem vészesen... mégis amikor hirtelen rám tört a köhögés még előző betegségem hozadéka, hát én kérem szépen .... bevallom férfiasan... becsurrantottam... Na azért ez nem azt jelenti, hogy teljesen elengedtem magam és totál bevizeltem, de azért nyomott hagyott a dolog... 

Éreztem, hogy egyszerűen küzdök a záróizmommal, de nem akar engedelmeskedni... szóltam apának, hogy igyekezzünk, mert becsurgattam.... zavartan vigyorgott, mert hát azért valljuk be az ember nem azt várja élete szerelmétől, hogy megajándékozza egy  ilyen jellegű őszinte vallomással...

Mindenesetre elővett az agyának egy titkos fiókjából egy interneten olvasott infót, mely szerint létezik olyan gyakorlat ami ezen segít, sőt mi több a nemi életet is jobbá teszi.... Mindjárt sejtettem, hogy az infó azért maradt meg a memóriájában, mert köze van a szexhez... de a jó szándékot azért díjaztam... Igen, én is tudok róla, és úgy érzem éppen itt az ideje, hogy utána nézzek, hogy is kell ezt csinálni, és lehet-e egyáltalán állapotosan végezni...